A csábítás eme trükkje azonban már régóta ismert. A miniszoknya története a letűnt századokon át egészen az őskorig nyúlik vissza. A divat örökös körforgásában, a szemérmesség és bujaság folytonos csatájában a miniszoknya mindig is jelen volt. Azt azonban senki sem hitte volna, hogy a XIX. század örömlányainak kedvence alig hetven év elteltével már a toplistás ruhadarabok közt szerepel majd.
A diadalmenet 1955-ben indult, amikor az angol tervező, Mary Quant piacra dobra rövidke szoknyácskáit London elit negyedének Bazaaar nevű butikjában. Bár a divattervezőnőt francia kollégája, André Courreges megelőzte a miniszoknya tervével, elismerés híján mégis Mary Quantnak tulajdonítják a meglehetősen pajzán és provokatív elgondolást. A kritikus térdvonal megkurtításával kivívta az “erkölcsi apostolok” mérhetetlen utálatát. Míg a fiatalok körében futótűzként terjedt a mini-láz, kritikusai csak obszcén, közönséges rongyként emlegették. A sátáni munka és a förtelmes magamutogatás közt félúton elhelyezkedő miniszoknya ellen megindult a küzdelem. A mini ellenzői persze mindenképp véget akartak vetni a pucér combok mutogatásának. Mary Quant újítása azonban férfiak seregeit sodorta önkívületi állapotba, a hölgyek pedig odavoltak szexuális szabadságuk fitogtatásáért. “Valahogy boldoggá tette az embereket!”- mondta Mary Quant, miután a ’60-as évek társadalmát gyakorlatilag a feje tetejére állította.
