Az erőműbaleset 12 kilométerre volt a kis mezővárostól, Csernobiltól, és 3 km-re Pripjatytól, amely az erőmű dolgozóinak az alvóvárosának számított. Előbbi gyakorlatilag lakhatatlanná vált: állandó lakosa ma alig van, többnyire csak ott dolgozó emberek, akik egyszerre csak 15 napot tölthetnek a környéken. És bár a járási központ Csernobil került be inkább a köztudatba, Pripjaty települését érte a nagyobb tragédia. Az egykor 46 ezres város – melynek a lakossága ma 80 ezer körül lenne – ma már teljesen szellemvárossá vált.
A lengyel Patryk Szymanski ellátogatott Pripjatyba, és olyan helyeket fotózott le, amelyekről a katasztrófa előtt is készültek felvételek. Ezután összevetette az akkori és a mai felvételeket, a végeredmény pedig nagyon, de nagyon beszédes lett.